Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Abraham Scultetus (1566-1624)

2013.07.12

Abraham Scultetus

1566-1624

protestáns prédikátor, a pfalzi választófejedelmek udvari lelkésze

 

 

 

masolat---abraham_scultetus.jpg

 

 

 

 

Abraham Scultetus 1566. augusztus 24-én született egy sziléziai protestáns család gyermekeként Grünberg in Schlesienben (jelenleg Zielona Góra, Lengyelország), amely akkor a Német-Római Birodalom része volt. Apja, illetve ősei a település vezetői, illetve tanácstagjai voltak, innen ered családnevük, a Scultetus.

 

Megjegyzés: Abraham Scultetus tudomásom szerint nem rokona egyetlen magyarországi Skultétinek sem, családneve arra jó példa, hogy a német Schultheiss (faluvezető, bíró) tisztségből latinosított scultetus kifejezés, illetve státusz máshol is használatban volt Közép-Európában. Esetünkben a szintén a tatárjárás következtében kipusztult (lengyel) lakosság pótlására telepített német telepesek vezetőit Sziléziában ugyanolyan jogokkal ruházták fel, mint nálunk, illetve, hogy ez a tisztség is apóról-fiúra öröklődött és a későbbiekben családnévvé vált, mint Abraham Scultetus esetében is.

 

Abraham alsóbb iskoláit szülőhelyén, Wroclawban, Freistadtban és Görlitzben végezte. 1588-ban a protestantizmus fellegvárába, Wittenbergbe, majd 1590-ben Heidelbergbe ment teológiát tanulni. Itt lépett be a Rajnai Palotagrófság uralkodója, a pfalzi választófejedelem szolgálatába 1595-ben, aki akkor IV. Frigyes volt. 1600-tól tagja a Pfalzi Egyháztanácsnak. 1609-től Hanau, Cleve és Berg lelkipásztora. IV. Frigyes 1610-ben bekövetkezett halála után fia, V. Frigyes vette át a választófejedelemséget, de Scultetus maradt az új uralkodó udvari lelkésze is, hivatalos címe theologus archi-palatinus volt. 1613-ban londoni házasságkötésére is elkísérte az uralkodót (aki I. Jakab lányát, Stuart Erzsébetet vette feleségül). V. Frigyesre, aki egyébként apja után a Protestáns Unió vezetői tisztségét is megörökölte, nagy befolyása volt Scultetusnak. 1614-ben ő szervezte meg a berlini kálvinista gyülekezetet. 1618-tól a Heidelbergi Egyetem teológia professzora. Az 1618-19 évi dorti (Dordrecht, Hollandia) összprotestáns zsinat egyik kiemelkedő alakja az anglikán lelkéssszel, George Carletonnal együtt. (Ezen a zsinaton fogadták el például, hogy a Biblia nemzeti nyelvekre is lefordítható.)  Amikor V. Frigyesnek 1619-ben felajánlották a cseh trónt, és ő azt –állítólag Scultetus ösztönzésére- elfogadta, vele ment Prágába.

 

 

496px-kurfyrst_frederik_v_af_pfalz.jpg

 

V. Frigyes pfalzi választófejedelem és cseh király

 

 

Prágában különböző vallási zavargásoknak is részese volt, az egyik legsúlyosabb a Szent Vitus székesegyház képeinek, ábrázolásainak (közöttük több híres műkincsnek) az elpusztítása. Bukásukhoz és távozásukhoz azonban mégsem ez, hanem az 1620-as vesztes fehérhegyi csata vezetett, ahol a csehek és Frigyes csapatai vereséget szenvedtek a trónkövetelő II. (Habsburg) Ferdinánd és az egyesült német birodalmi katolikus seregektől. (V. Frigyes egyébként elkésett a csatából.) Rövid csehországi uralkodása miatt ragasztották Frigyesre a „Téli király” megnevezést. A protestáns üldözések miatt 1622-ben Scultetus is visszatért uralkodójával együtt német területre, Pfalz akkori fővárosába, Heidelbergbe. A vallásos zavargások és háborúk elől azonban el kellett menekülniük. Abraham Scultetus az Északi-tenger melletti Emdenbe menekült, melynek  lelkipásztora volt haláláig, 1624. október 24-éig.

Fenti metszet feliratának magyar fordítása, amely sírfeliratként is értelmezhető:

 

„Ékesszólásával ezrek lelkének megmentője

 

Most a mennyben saját lelkével is törődik.”


Magyar vonatkozásai:

 

 

 

szenczi_molnar_albert_vu.jpg

 

Abraham Sultetusnak életében számos valláselméleti műve jelent meg. Közülük kettőt Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574 – Kolozsvár, 1634) református prédikátor, író magyarra is lefordított, a „Postilia Scultetica” (1618) és a Jubilaeus esztendei prédikáció” címűt, amely a reformáció 100 éves évfordulójára jelent meg 1618-ban. A két nagy formátumú prédikátor személyesen ismerte egymást Heidelbergből, illetve V. Frigyes udvari köreiből, ugyanis Szenczi Molnár Albert is az uralkodó pártfogoltjai közé tartozott.

 

gabrielbethlen.jpg

 

 

V. Frigyeshez hasonlóan Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 – Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem könnyűlovas csapatai is elkéstek a fehérhegyi csatából, ahol egyébként rajtuk kívül cseh oldalon 800 magyar vett részt. A csata a 30 éves örökösödési háború első jelentős ütközete volt, bár csak egy óra hosszat tartott. A vesztes ütközettel egyébként elveszett Csehország függetlensége is, mintegy 300 évre, mert a Habsburgok Csehországot birodalmuk örökös tartományává nyilvánították a továbbiakban, csak úgy, mint Magyarországot a török háborúk után.

 

2013. július 12-én

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.