Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Skultéty Lajos - pap-tanár

2012.02.07

 

Skultéty Lajos – pap-tanár

 
Skultéty Lajos nevével Szombathelyen, a püspöki levéltárban találkoztam először, 2010 őszén. A levéltár fiatal vezetője említette, amikor szóba került, hogy a Skultéty családfát kutatom, hogy ő épp most ír egy cikket egy Skultéty Lajos nevű szombathelyi születésű papról, aki később Pestre került és egy elmegyógyintézet vezetője lett. Sajnos a szülők nevét nem tudta megmondani, csak a születési idejét. Egy káldi családfakutató ismerősöm segítségével –történetesen épp Káldon is paposkodott Lajos- sikerült a szülei nevét is megtudnom: Skultéty Pál és Tóth Anna. Később, nagy szerencsémre, megtaláltam Skultéty Pál, az apa budapesti gyászjelentését. Valószínűleg együtt költözött a család Budapestre Lajos szüleivel és két leánytestvérével, Máriával és Annával.
 
 

sk.pal.jpg

 
Skultéty Pál gyászjelentése, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár gyászjelentés gyűjteményében őriznek
 
 
Izgatott a dolog, hogy vajon Lajos édesapja révén köthető-e a nárai Skultéty családfához. Az apát, Pált a gyászjelentés szerint 76 éves korában érte a halál, a visszaszámolt évek szerint 1830/31-ben kellett szülessen. Ekkor –pontosan 1830. december 12-én- éppen született egy Skultéty Pál Náraiban, akiről a születésén kívül semmit sem tudtam először. Szinte regénybe illő, kitérésekkel is tarkított nyomozásom végén a végső bizonyosságot a Budapest, VIII. kerületi plébániáról kaptam meg, miszerint igen, Skultéty Pál, az apa, nárai születésű volt, és a dátum is egyezett. (A polgári halotti anyakönyvben nem tüntették fel sem a szülők nevét, sem a pontos születési dátumot.) Vagyis Skultéty Pál, foglalkozása szerint asztalos, Náraiban született. Mindhárom gyermeke azonban már szombathelyi születésű. Sajnos házasságkötésének sem idejét, sem helyét nem találtam meg. A házasság nem Náraiban és nem Szombathelyen köttetett, hanem vélhetően az akkori szokás szerint a menyasszony szülőfalujában. Ezt nem sikerült kiderítenem annak ellenére sem, hogy a feleség, Tóth Anna, nemesi előnevéből ítélve -babolcsai- nemesi származású leány volt. Skultéty Pál egyébként Budapesten is folytatta asztalos mesterségét, mint magánzó, amit ma úgy mondanánk, hogy vállalkozó.
 
Skultéty Lajos szülei első gyermekeként, 1862-ben született Szombathelyen.1886-ban szentelték pappá, ezt követően Csesztregen, Jánosházán, Káldon, Pákán, Zalaegerszegen és Vámoscsaládon tevékenykedett. 1897-ben kérte elbocsátását a Szombathelyi Egyházmegyétől, Budapestre költözött, és attól kezdve csak a gyógypedagógiának élt.
 

csak-kep.jpg

Skultéty Lajos utolsó papi szolgálati helye, a vámoscsaládi plébánia épülete
 
 
Abban az időben nem nagyon voltak még olyan intézmények, amelyek a fogyatékos gyermekekkel foglalkoztak. Lajos tanfolyamot indított dadogóknak, majd tevékenyen részt vett a híres Mosonyi Utcai Kisegítő Iskola létrehozásában, később a Práter Utcai Állami Gyógypedagógiai Intézet tanára lett, könyve is jelent meg. Érdekes módon halála helye és dátuma is bizonytalan volt életrajzában, egy anyagban 1927 szerepel, egy másikban pedig azt írják, hogy 1929-ben még életben van. Budapest Főváros Levéltára anyagaiban megtaláltam végrendeletét, azonban ez sem segített,  mert az anyag halálának dátumát nem tartalmazta. Végül egy kutatótársam segítségével sikerült kiderítenem, így ma már bizonyos, hogy 1927. december 25-én a budakeszi Erzsébet Királyné Szanatóriumban halt meg, tbc-ben. Végrendeletéből egyébkéntkitűnik az is, hogy nem csak tudós, hanem nagyon jólelkű, művész- és művészetpártoló ember is volt.
 

erzs_szanatorium-wno.jpg

 
Az Erzsébet királyné Szanatórium ebédlője egy régi képeslapon
 
 
Szerencsére az apa, Pál gyászjelentésnek köszönhetően –amely felsorolja valamennyi gyászoló leszármazottja nevét- meglehetősen sokat ki lehetett deríteni Skultéty Lajos két leánytestvérének –Máriának és Annának- sorsáról is. Mindketten Szombathelyen születtek, de házasságukat már Budapesten kötötték.
 
Skultéty Mária 1864-ben született, férje Roboz József volt. Minden bizonnyal a bátyja köreiben, Budapesten ismerkedett meg későbbi férjével, akinek az apja (szintén Roboz József) Lajoshoz hasonlóan elismert gyógypedagógus, logopédus volt. Négy gyermekük született, Erzsébet, Béla, Imre és Mária. Közülük háromnak a későbbi házasságkötéseit is megtaláltam a budapesti anyakönyvekben.
 
Roboz Erzsébet 1910-ben ment férjhez Borzsák András református vallású orvoshoz.
 
Roboz Béla 1918-ban vette feleségül Reil Gabriellát, akkori foglalkozása szerint adóügyi biztos volt. 1929-ben elváltak. Még abban az évben feleségül vette az izraelita vallású Goldberger Margitot. Ekkor foglalkozásaként már hírlapírót jegyeztek be.
 
Roboz Imre 1916-ban hírlapíróként vette feleségül Körmendi Sarolta színésznőt. Ez a házasság is válással végződött, két év múlva. (Körmendi Sarolta nem lehetett jelentős vagy hosszú pályafutású színésznő, mert a színészlexikonban nyoma sincs.)
 
 

roboz.jpg

 
Skultéty Pál családfája, 1. rész
 
 
Érdekes adalékokat nyújtanak a két fiútestvér élettörténetéhez a Budapest Főváros Levéltár anyagában található peres akták, amelyek szerint elég sokszor kerültek összeütközésbe a törvénnyel. (Ezekben egyébként mindkettőjüket aradi születésűnek tüntetik fel.) 1915-ben hatóság elleni erőszak tárgyában közös ügyük volt, még ugyanabban az évben Imrének rágalmazásért is felelnie kellett (gondolom valamely újságcikkéből kifolyólag), 1920-ban pedig ismét együtt álltak a bíróság elé, izgatás tárgyában. Úgy látszik izgága lelkek voltak ezek a Roboz-fiúk.
 
A budapesti Robozoknak egyébként a színházi és filmes életben kiemelkedő két híres tagjuk is volt, egy testvérpár, szintén Imre és egy Aladár nevezetű. (Sokáig kevertem is a két Imrét, mert két év eltéréssel születtek.) Imre a Vígszínház, Aladár pedig kisebb színházak igazgatója volt, de mindkettőjüknek filmipari vállalkozásaik is voltak. (Roboz Imréről jelenleg bérlet és díj is van elnevezve a mostani Vígszínházban.) Ez a filmes Roboz család zsidó eredetű és izraelita vallású volt, a mi Robozaink pedig katolikusok. Ettől még persze lehettek rokonságban, de olyan mélységig nem kutattam a család történetét, hogy erre valamit tudjak mondani…
 
Rosenberg-ről Robozra történt Aradon egy névváltoztatás 1886-ban.
 
 

lukacs.jpg

Skultéty Pál családfája, 2. rész
 
Skultéty Anna, aki Skultéty Pál harmadik gyermekeként született 1866-ban Szombathelyen, Lukács Gusztávhoz ment férjhez. A Lukács család erdélyi örmény eredetű család, Mária Terézia adományozott nekik nemességet, lakóhelyükről erzsébetvárosi előnévvel. (Ez nem a mai Budapest egyik kerületét jelölte, hanem az Erdélyben, Szeben megyében lévő várost, amely egyébként az örmények „fővárosa” volt.) A Lukács család nemesi előnévként használta az erzsébetvárosit, mint ez a gyászjelentésből is kiderül. A Lukács család egyébként több kiváló politikust adott az országnak, még miniszterelnök is kikerült közülük. (Lukács László, 1912-13-ban.) Lukács Gusztávnak -aki Anna lánya esküvőjekor állomásfőnök volt Püspökladányban- és Skultéty Annának három gyermeke született, Gusztáv, Anna és Ilona.
 
Lukács Gusztávról csak annyit tudunk, hogy Nagyváradon a vasútnál dolgozott.
 
Lukács Anna 1893-ban Püspökladányban született. 1912-ben Nagyváradon ment férjhez Korniczky Lajos postai számellenőrhöz. Anna Skultéty Lajos végrendeletében is szerepel, ő örökölte a pap-tanár egy nagy becsben tartott családi bútorát, egy asztalt, amelyet még apja készített házassági ajándékul édesanyjának. A végrendelet írásának idején, 1928-ban már Vámosmikolán éltek. (Pest megyében, a Börzsönyben lévő falu.)
 
Lukács Ilona Püspökladányban született 1896-ban. 1923-ban ment férjhez Bakajsza Jenő Sáros megyei származású vámőrfőhadnagyhoz, aki később Tarczay-ra változtatta a nevét. Nyugállományú alezredesként halt meg Budapesten 1950-ben. Két gyermekük született, Tarczay Tibor és Tarczay Judit, akik 1956-ban feltehetően külföldre távoztak.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.