Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Skultéty Pál - lámpagyújtó

2012.02.07

 

Skultéty Pál, a lámpagyújtó
 
A budapesti polgári anyakönyveket feldolgozó projektnek köszönhetően jutottam 2010. Karácsonya előtt egy szívet melengető élményhez. Ekkor tudtam meg ugyanis az egyik házassági anyakönyvből, hogy egyik oldalági ősöm, nevezetesen Skultéty Pál Náraiból Pestre vándorolt és ott házasságkötéskor bejegyzett foglalkozása szerint lámpagyújtó volt. Pál 1865-ben, Skultéty József és Seper Terézia szülőktől, hatodik gyermekként  született. Valószínűleg neki már nem jutott akkora örökség, amiből meg lehetett volna élni, így többekhez hasonlóan ő is Budapesten próbált szerencsét. 1905-ben vette feleségül a pesthidegkúti Tagscherer Katalint, és ekkor bejegyzett foglalkozása szerint „lámpagyujtó” volt. Persze nekem azonnal beugrott A kis herceg lámpagyújtogatója, de valójában ezen kívül nem sokat nem tudtam erről a foglalkozásról. Utána nézve a dolgoknak, a következőket találtam.
 
Gróf Széchenyi István majdhogynem élete kockáztatásával lopott ki 1815-ben Londonból egy gázfejlesztő készüléket, ennek ellenére a gázvilágítás Budapesten „csak” 1856-ban valósult meg, mert idegenkedtek tőle, és inkább repceolajjal világítottak a köztereken (de azzal 1777-től!). A székesfőváros nevezett év december 24-én, Karácsonykor vezette be a gázvilágítást (immáron 155 éve!). Innentől datálódik a lámpagyujtók mestersége is. A lámpagyújtóknak, a közhiedelemmel ellentétben, nem csak este volt elfoglaltságuk, hiszen a lámpákat hajnalban el is kellett oltani, napközben pedig létráikról tisztogatták a lámpabúrákat. A lámpagyújtó ugyanolyan jellegzetes figurája volt a pesti utcáknak, mint például az újságárus vagy a rikkancs. Emellett a lámpagyújtónak volt valami jelképszerű is a tevékenységében, amely számtalan költőt és írót is megihletett Kosztolányitól Wass Albertig, de híres képzőművészeti alkotások is születtek róluk. (Pl. Bortnyik Sándor Lámpagyújtó c. festménye.)
 
 

lampagyujto.jpg

 A korabeli fénykép csak illusztráció, de akár Skultéty Pál is lehet...

 
 
Skultéty Pál, a lámpagyujtó leszármazottai
 
Skultéty Pál és Tagscherer Katalin házasságából egy fiúgyermek, szintén Pál nevezetű, bizonyosan született, mert az ő későbbi házasságkötését is megtaláltam. A fiú a házasságkötés után 4 hónappal született, 1905 Szilveszterén. 1926-ban kötött házasságot a győri születésű Tehel Arankával, aki nála 9 évvel idősebb volt. Jó példáját láthatjuk nála a család felemelkedésének, mert ő a házasságkötéskor bejegyzett foglalkozása szerint már székesfővárosi altiszt volt ugyanabban a kerületben (VI.), ahol az apja még lámpagyújtogató. Egy utólagos anyakönyvi bejegyzés szerint feleségétől 33 évi házasság után, 1959-ben elvált, egy másik bejegyzés szerint pedig 1980-ban, 75 éves korában halt meg. Sajnos leszármazottairól nem tudok.
 
(Forrás: Budapesti polgári házassági anyakönyvek)
 
Kiegészítés 2015 május 23-án:
Skultéty Pál és Tagscherer Katalin leánygyermeke, Skultéty Jozefa Éva 1935.12.08-án kötött házasságot Budapest V. kerületében Novák János (*1905, Rakamaz) görög katolikus asztalos segéddel. Skultéty Jozefa 1911.10.08-án született Budapesten.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.