Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Skultéty Terézia, Anna, Mária - szakácsnők, gyári munkások

2012.02.07

 

Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején sokan mentek fel a fővárosba vidékről szerencsét próbálni, vagyis munkalehetőséget keresni. A férfiak beálltak valamely szakmában segédnek, vagy gyárban dolgoztak. A leányoknak kevesebb lehetőségük volt, többségük a pesti polgári középosztálynál talált munkalehetőséget, mint cselédlány. Ennél már egy fokkal magasabb státuszt jelentett, ha valaki szakácsnő lett, mert ez már azt jelentette, hogy ő vezette a háztartást. Később, az iparosodás előrehaladtával a nők közül is egyre többen dolgoztak gyárakban, üzemekben. Náraiból is többen Budapestre vándoroltak. Az alábbiakban három nárai Skultéty-leány –az anyakönyvekből kideríthető- sorsát követem.

 

pulai-margit-cseledkonyve.jpg

Egy nárai cselédkönyv 1933-ból
(A felvétel a 2011. évi nárai helytörténeti kiállításon készült.)
 
 

Skultéty Terézia, a gyári munkás és húga, Anna, a szakácsnő

 

Skultéti Terézia 1883-ban született Náraiban, szülei Skultéty József és Kajcsos Julianna voltak. Ő nem Budapestre ment, hanem az akkor még különálló településen, Csepelen talált gyári munkát. 1908-ban hajadonként született egy törvénytelen, vagyis házasságon kívüli fia (István), Csepel szigeten. (Egy törvénytelen gyermek az akkori erkölcsi felfogás szerint sokszor egy életre megbélyegezte a leányanya sorsát, mert gyermekkel már nagyon nehezen lehetett férjhez menni és normális életet élni. Sokan ezért inkább az öngyilkosságot választották - a budapesti halálozási anyakönyv tele van lúgkövet vagy gyufát (foszfort) ivó cselédlányokkal.) Terézia gyermekének apaságát azonban az anyakönyvi bejegyzés szerint már születésekor elismerte Keller János sütősegéd, de mivel nem voltak házastársak, így Skultéti családnévvel anyakönyvezték. A leányanya gyermekével hazajött Náraiba, a fiú itt halt meg 1 hónaposan. A gyermek halála után egy hónappal Terézia Náraiban házasságot kötött az apával, aki palotabozsoki (Baranya megye) származású volt. A pár visszaköltözött Csepelre, legalábbis 2 évvel később ott született egy Jolán nevű lányuk, aki szintén csecsemőkorában, 2 hónaposan halt meg. Később talán máshol folytatták, mert rátaláltam Terézia és Keller János egy harmadik gyermekére, Keller Istvánra is, aki 1917-ben született, és 1954-ben balassagyarmati lakosként gyűlt meg a baja a törvénnyel. (Egy budapesti lopási ügyben szerepel.*) Balassagyarmaton mindazonáltal 1909 és 1916 között nincsen Keller-Skultéti születés.

 

Skultéty Anna, Terézia húga 1886-ban született, szintén Náraiban, harmadik gyermekként. Házasságot kötött Budapesten, a VIII. kerületben, 1912-ben, Devecseri Józseffel. Ezúttal falubeliek jöttek össze a fővárosban, mert férje is nárai születésű volt. Anna a foglalkozása szerint szakácsnő, férje pedig ácssegéd volt. (Apjának foglalkozása is ácsmester volt.) Sajnos az ő további sorsukról sem tudni semmit. Valószínűleg a fővárosban maradtak és nem költöztek vissza a falujukba, mert a Nárai anyakönyvekben nincs további nyomuk.

(Devecseri József testvére, Julianna is a fővárosban szolgált, őt Varga János fő-és székvárosi államirendőrségi kézbesítő vette feleségül 1906-ban.)

 

 

Skultéty Mária, egy másik szakácsnő, és öccse, Kálmán, nővére, Mária-Anna

 

Skultéti Mária 1886 január 13-án született Náraiban, Skultéty István és Kolonics Julianna második gyermekeként a hatból. (A legutolsó Kálmán kivételével mindegyik lány volt.) Mária egyébként az előbb írt testvérpár unokatestvére volt. Házasságot kötött 1907-ben, 21 évesen szülőfalujában Sinka József vasöntő segéddel, Budapest, Magdolna utcai lakossal. Ekkor már Máriának is budapesti lakcíme volt, ahol szakácsnőként dolgozott. Két leánygyermekük bizonyosan született, Sinka Irma Borbála 1909-ben, aki 1926-ban férjhez ment Mayer József Géza mintakészítőhöz Budapesten, és Sinka Margit 1912-ben, aki szintén Budapesten ment férjhez, 1930-ban, Lévai Kázmér kirakatrendezőhöz.

A fiú, aki továbbvihette volna ezen ágon a nevet, Skultéty Kálmán, 1900-ban Náraiban született és 1916-ban, tanulóként, Budapesten hunyt el. Ez utóbbi felveti azt a valószínűséget, hogy esetleg Kálmán a nővéréhez költözött, Pestre. Kálmán halotti anyakönyvi bejegyzése rejtélyes halálesetet takar, melynek mögöttes információi talán már sohasem derülnek ki: a fiú meghalt 1916. június 5-én délután 2 órakor belső elvérzésben Pestszentlőrincen, a Lipták gyár melletti erdőben. (Talán öngyilkos lett?)

 

Skultéty Mária nővére, Anna is elkerült Náraiból, bár ő nem Budapestre. (Anyakönyvezett neve Mária-Anna volt, így néha ő is Mária néven fordul elő az anyakönyvekben.) 1911-ben Náraiban Hiry József baltavári csendőr-őrmesterrel, őrsvezetővel kötött házasságot. Mária lányuk 1917-ben Rohoncon, Irma 1918-ban Náraiban született. Mária 1942-ben Budapesten kötött házasságot Udvardy Ferenc kertésszel, Irma viszont továbbvitte a "katonás" vonalat, 1944-ben Pápán kötött házasságot Nagy Ferenc magyar királyi repülő őrmesterrel, aki az ottani repülőtéren szolgált.

 

Forrás: Nárai r.k. és budapesti, pápai polgári házassági anyakönyvek.

* Budapest Főváros Levéltára peres aktái.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.