Sculteti Szörény (? - 1600)

Sculteti Severin , magyarul Szörény, ismeretlen időpontban született Alsólehotán, és Bártfán halt meg, 1600. június 30-án. Evangélikus esperes. 1565-től Bártfán tanult, hol 1573-ban lektor (=felolvasó, egyházi tisztségviselő) lett. 1575-től Breznóbányán volt rektor (=szeminárium vezetője), 1576-tól pedig Eperjesen; 1584-től ismét Bártfán lektorkodott 1590-ig, midőn visszatért Eperjesre rektornak. 1591 nyarán aztán az elsőpapi hivatalt foglalta el Bártfán, ahol 1593 októberétől az esperesi hivatalát is viselte az öt szabad királyi város egyházmegyének. Jelentékeny részt vett a felvidéki helvét irányúak elleni küzdelemben, sőt mint a csepregi kollokviumnak lutheránus részről fő szóvivője, a dunántúliak ellenében is.

         Több valláselméleti műve is megjelent latin nyelven, de ő írta meg az 1593. évi eperjesi és az 1597. évi lőcsei zsinat történetét is. Munkája szerteágazó, még Palesztina földrajzáról is írt egy művében.       

Az egyháztörténet neki, pontosabban egy vitájának tulajdonítja a magyar reformáció lutheránus (evangélikus) és kálvini (református) ágának szétválását.   Az 1591. június 2-án és 3-án a Vas megyei Csepregen lezajlott valláselméleti vita két résztvevője Beythe István németújvári evangélikus szuperintendens és Scultéti Szörény eperjesi elsőpap. A zsinat gróf Nádasdy (II.) Ferenc, a környék földesurának szervezésében jött létre, aki még akkor maga is a reformáció híve volt. Scultéti meghívásának aktualitását az adta, hogy Stansith-Horváth Géza, Szepes vármegye alispánjának társaságában Grácból tartott hazafelé,ahol bártfai prédikátornak szentelték föl. A vita tárgya az úrvacsora volt. Beythe Kálvin, Scultéti pedig Luther álláspontját védte hevesen. Miután két napos vita után Beythe megsértődött és távozott a helyszínről, Nádasdy Ferenc Scultétit nyilvánította győztesnek. A vitát jegyzőkönyvezték, és még abban az évben nyomtatásban is megjelent Bártfán. A zsinat lefolyását részletesen ismerteti Farkas Sándor csepregi káplán a városról 1887-ben írt könyvében, valamint Masznyik Ede egy 1908-ban megjelent tanulmánya.

Egháztörténészek szerint a magyar reformáció evangélikus és református ágának szétválása ezzel a vitával vált véglegessé.

A csepregi templom gótikus kapuja, ahol a hitvita zajlott. A templom akkor a reformátusok kezén volt, de gróf Nádasdy Ferenc rekatolizálásával (1643-ban) visszaszállt a katolikusokra.

Források:

Debreceni Református Kollégium Könyvtárának Elektronikus könyvtára

http://www.digit.drk.hu

Farkas Sándor: Csepreg Mezőváros története, Budapest, 1887, 63-67. oldal

Köszönöm Tóth Vivien családtörténet-kutató információit ez ügyben.

Németh József, 2013. június 20.

Frissítve: 2013. szept. 30.