Skultéty László

1738-1831

a világ legöregebb huszárja

Skultéty László 1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban (jelenleg Mojtín, Szlovákia), amely közigazgatásilag a közeli Pruzsinához (későbbi magyar neve Barossfalva) tartozott, de a születést az egyházasnádasdi (Jelenleg Podskalie, Szlovákia) római katolikus anyakönyvbe jegyezték be. Apja Gábris-Skultéty György, anyja Kovács Katalin volt. Már édesapja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A tűzkeresztségen 18 évesen, egy 1756-57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Innen kezdve aztán végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni.

1900-ban a párizsi világkiállításon a magyar pavilon központi része a huszárságról szóló kiállítás volt, amelyben Skultéty Lászlóról is megemlékeztek. A világkiállítás előtt az anyagot Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban állították ki – erről adott tudósítást a Vasárnapi Újság 1900. február 25-ei száma, ebben közölték róla a mellékelt ábrázolást is, rövid életrajz kíséretében. (A rajz utólag színezett.)

Skultéty Lászlót 1831-ben, 94 éves korában -81 éves katonai szolgálat után- szerelték le, amikor már nem tudta megülni a lovát. Végig ugyanabban az ezredben szolgált, amelyet közben más-más néven hívtak. A leszerelésekor Aradon állomásozó ezrede a város gondjaira bízta az agg huszárt. Sajnos csak mindössze néhány hónapig örülhetett az „obsitnak”. Valószínűleg nem bírta a tétlenséget, mert még azon évben, 1831. augusztus 19-én meghalt. Életét a katonaságnak szentelte, nem nősült meg, gyermekei nem születtek. Sírja az új-aradi temetőben van. Első síremlékét még volt parancsnoka állíttatta neki, ezt a cserélte fel a város 1898-ban egy díszesebb obeliszkkel.  

Életéről könyvet írt Safáry Endre és Zachar József „Nyolcvan nyár nyeregben” címmel, amely 1992-ben jelent meg az Ikva Kiadónál.

Arcképe része a Somogyi Győző festőművész által megfestett Magyar hősök arcképcsarnokának, amely a száz legvitézebb magyar katonát ábrázolja. 2008. óta az arcképcsarnok Kőszegen, a Jurisics vár galériájában látható.

Kevesen tudják, hogy az ő alakja volt az ihletője Garay János  1834-ben írt, Az obsitos című költeményének, amelyet 1926-ban Kodály Zoltán zenésített meg Háry János címmel. (Később a dalművet szvitté is átdolgozta.) Nyomában azóta több musical, sőt még rajzfilm is született - így őrizte meg az utókor, ha nem is eredeti nevén,  az öreg huszár emlékét.

Megjegyzés

Karnik Antalné Binges Éva, rokonságunk egyik budapesti ágának leszármazottja, állítja, hogy a világ legöregebb huszárja felmenői rokonságunkba tartozik. Éva nagyapja, Skultéty János sokat mesélt neki a huszárról, akit mindig úgy emlegetett, mint rokonukat, aki az ő nagyapjának volt oldalági rokona. Ez természetesen időbeli nem egyezés miatt sem lehetséges, azonban, érdemes figyelni az efféle családi legendákra. A dolog magyarázata inkább az lehet, hogy a 18-19. század fordulóján, amikor már nem csak országos, hanem európai hírnévre is emelkedett a legöregebb huszár, majdnem minden Skultéty család otthonában kifüggesztették az öreg zászlótartó képét, akit mindegyik család büszkén vallott oldalági ősének.

Azóta sajnos méltatlanul elfeledtük a világ legöregebb huszárját, Skultéty Lászlót.

Nem csak mi, de a nemzet is...

2011 novemberében, Németh József

2013.06.14.

2013. május 21-én megnyitották a huszár zázlótartó sírját, és a román hatóságok és a temesvári római katolikus püspökség engedélyével exhumálták Skultéty László hamvait. A csontokat még aznap egy katonai repülőgép vitte Szlovákiába, ahol a malackai repülőtéren katonai tiszteletadással fogadták. Ősünk ünnepélyes újratemetésére valószínűleg június 27-én, születésének 275. évfordulóján kerül sor Hegyesmajtényban, születési helyén, mint szlovák nemzeti hős. László anyanyelvi szinten beszélt magyarul, szlovákul és németül. Magyarnak vallotta magát, egész életében. A történelemhamisítás ellen június 13-án jegyzékben tiltakozott Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, követelve, hogy az öreg zászlótartó hamvait szállítsák vissza eredeti nyugvóhelyére és a szlovák fél fejezze be a történelemhamisítást.

 Skultéty László feldúlt sírja az új-aradi temetőben (2013. május 21.)

2013. június 28.

Június 27-én, születésének 275. évfordulóján került sor Skultéty László hamvainak újratemetésére Hegyesmajtényban. A szlovák fél talán ráébredt hibájára, ugyanis a szertartásra meghívták Magyarország képviselőit is. Skultéty emléktáblája 4 nyelven emlékezik meg a huszárról, szlovákul, magyarul, németül és angolul, igaz, a magyar nyelvű felirat jelentős nyelvi hibákat tartalmaz. A gyászmisét Frantisek Rábek és Tomás Gális megyés püspökök celebrálták a helyi templomban, melyet Skultéty László adományából építettek. Ezt követően mondott beszédet a sírnál Orosz Zoltán altábornagy, vezérkari-főnök helyettes és Peter Vojtek vezérkari főnök. Az újratemetésen részt vett Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete is.

Cikkem jelent meg az öreg zászlótartóról a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület  (MACSE) Metrikula című internetes folyóirat júniusi számában, amely itt olvasható:

http://www.macse.org/society/matrikula.php?id=2013

NJ, 2013.09.10.

2015. január 22.

A közelmúltban kapcsolatba kerültem az abonyi Skultétyak egy családtagjával, Skultéty Sándorral, az ő családjukban szintén az a legenda járja, hogy oldalági leszármazottjai az öreg zászlótartónak. Igazolni ezt nem tudják. (Abonyban az első Skultéty András nevezetű volt, aki 1766-ban kötött ott házasságot.) A család Skultéty László valamelyik unokatestvérétől származtatja magát, de arra nézve nincsenek hagyományok, hogy melyikük az ős. László unokatestvéreit egyes források szerint Zsuzsannának, Miklósnak és Istvánnak hívták (+ 2 ismeretlen nevű), más források szerint János, István, Tamás, András és József az unokatestvérek neve. Az öreg zászlótartó halálakor ezrede felkutatta még életben lévő rokonait, hogy a huszár jelentős készpénzvagyonát felossza közöttük, de az nem ismeretes, hogy ezek az 1831-ben életben lévő rokonok kik voltak. Megérne egy kutatást Skultéty László oldalági hozzátartozóinak, azok leszármazottainak kutatása is!