A lajosmizsei Skultétiakról

Nem tudni, a lajosmizsei Skultétiak honnan kerültek jelenlegi lakóhelyükre, valószínűleg nem közvetlenül a Felvidékről, hanem másodlagos áttelepüléssel. A Skultéti családnevet viselők a török háborúk elülte után, a lakosság pótlására érkeztek az egykori hódoltsági területekre. Mivel a legnagyobb pusztítás az alföldi területeken volt, ezért több család is itt telepedett meg. A legelső adatok az alföldi részekről az 1740-es évekből valók, Nagyabonyban (Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye) 1744-ben már Skultéti születés történt. Kecelen 1768-ban, Kiskőrösön 1782-ben (ugyanazok a szülők, mint Kecelen), Kecskeméten 1793-ban, Jászberényben 1789-ben történt az első Skultéti születés. Valószínűleg az utóbbi két hely valamelyikéről érkezhetett Lajosmizsére a család, vagy családok. Jászberényt valószínűsíti, hogy a terület Jászberény birtoka volt.

A török háborúk után a Habsburgok önkényesen használták az itt lévő földeket, a jászok végül elérték ezek megváltását (ezt nevezték redemptio-nak), így került 1745-ben Jászberény birtokába az akkor még három önálló település: Lajos-, Mizse- és Bene-szállás. 1877-ben ezek Jász-Lajos-Mizse néven egyesültek, majd 1902-ben kivált belőlük Ladánybene, így alakult ki a mai Lajosmizse. A település 1993 óta város, 11 ezer lakossal.

Az első Skultétiak az 1800-as évek elején érkezhettek a településre, az első adat 1827-ből való, ekkor született Skultéti Istvánnak és Csordás Annának Mária nevű gyermeke. (Később született testvérei Menyhért és Erzsébet.) Ez a bejegyzés még Kecskeméten kelt, de a pár lakóhelyeként Praedium Lajos, azaz Lajos-puszta van feltüntetve. Az első, már lajospusztai születési bejegyzések csak 1857-ben tűnnek fel a településen a római katolikus anyakönyvben, akkor viszont mindjárt három is:

            Magdolna, Skultéti Lajos és Krasnyánszky Veronika leánya

            Anna, Skultéti Menyhért (talán éppen a fent említett Menyhért) és Szörös Anna leánya (további gyermekeik: Rozália 1859, Pál 1862, Julianna 1864, László 1866, Luca 1870, Lajos 1873, Erzsébet 1875, Rozália 1877, István 1879)

            Erzsébet, Skultéti Pál és Szakmári Rozália leánya (további gyermekeik:Pál 1863, Rozália 1865)

További Skultéti házaspárok gyermekei, születések 1861-1889:

,Skultéti János és Bujdosó Baranyi Erzsébet - József 1861, István 1864, Mihály és Pál (ikrek) 1871

Skultéti István és Bujdosó Cecília - István és Lajos (ikrek) 1865, Rozália 1867, Lajos 1876

Skultéti József és Baranyi Cecília - László 1865, Mária 1867, József 1872, Julianna 1873

Skultéti István és Baranyi Cecília - Borbála 1863, Rozália 1867, Cecília 1874

Skultéti Mátyás és Petrik Varga Mária - Mátyás 1874, Rozália 1877

Skultéti Mátyás és Nagy Julianna - Julianna 1879

Skultéti József és Baranyi Julianna - József 1880

Skultéti István és Gyapjas Mária - Mária 1881

Skultéti János és Tóth Judit - Ernő Pál 1882, Margit 1887, Erzsébet 1889

Skultéti János és Tóth Luca - József 1883

Skultéti István és Szabó Mária - Etelka 1883

Skultéti András és Ménkü Erzsébet - Erzsébet 1886, András 1889

Skultéti János és Szórád Erzsébet - Mihály János 1887, Veronika 1889

Skultéti József és Bartal Mária - Mária 1888

Skultéti László és Pap Julianna - Julianna 1889

Ez is bizonyítja, hogy ekkor már nagyon sok Skultéti család lakta a települést. A 19-20. század fordulóján már kb. két tucat apai ágú és feleannyi anyai ágú Skultéti családot sikerült azonosítanom az 1895 és 1905 évek közötti házassági, születési és halotti polgári anyakönyvek alapján. A 20. század elejére már olyan messze kerültek egymástól a különböző ágak, hogy Skultéti-Skultéti házasság is köttetett, 1905-ben Skultéti László (1866) vette feleségül a Nyiri Józseftől megözvegyült Skultéti Cecíliát (1874, Cicelle).

A településen jelenleg is sok Skultéti nevű él.

Közülük kiemelendő Skultéti Árpád festőművész, aki bár ladánybenei születésű (1949), de Lajosmizsén él és alkot.

Létrehozás: 2014. december 25.

Utolsó frissítés: 2017. december 29.