Skultéty Lajos nevével Szombathelyen, a püspöki levéltárban találkoztam először, 2010 őszén. A levéltár fiatal vezetője említette, amikor szóba került, hogy a Skultéty családfát kutatom, hogy ő épp most ír egy cikket egy Skultéty Lajos nevű szombathelyi születésű papról, aki később Pestre került és egy elmegyógyintézet vezetője lett. Sajnos a szülők nevét nem tudta megmondani, csak a születési idejét. Egy káldi családfakutató ismerősöm segítségével –történetesen épp Káldon is paposkodott Lajos- sikerült a szülei nevét is megtudnom: Skultéty Pál és Tóth Anna. Később, nagy szerencsémre, megtaláltam Skultéty Pál, az apa budapesti gyászjelentését. Valószínűleg együtt költözött a család Budapestre Lajos szüleivel és két leánytestvérével, Máriával és Annával.

 

 

 

 

 

Izgatott a dolog, hogy vajon Lajos édesapja révén köthető-e a nárai Skultéty családfához. Az apát, Pált a gyászjelentés szerint 76 éves korában érte a halál, a visszaszámolt évek szerint 1830/31-ben kellett szülessen. Ekkor –pontosan 1830. december 12-én- éppen született egy Skultéty Pál Náraiban, akiről a születésén kívül semmit sem tudtam először. Szinte regénybe illő, kitérésekkel is tarkított nyomozásom végén a végső bizonyosságot a Budapest, VIII. kerületi plébániáról kaptam meg, miszerint igen, Skultéty Pál, az apa, nárai születésű volt, és a dátum is egyezett. (A polgári halotti anyakönyvben nem tüntették fel sem a szülők nevét, sem a pontos születési dátumot.) Vagyis Skultéty Pál, foglalkozása szerint asztalos, Náraiban született. Mindhárom gyermeke azonban már szombathelyi születésű. Sajnos házasságkötésének sem idejét, sem helyét nem találtam meg. A házasság nem Náraiban és nem Szombathelyen köttetett, hanem vélhetően az akkori szokás szerint a menyasszony szülőfalujában. Ezt nem sikerült kiderítenem annak ellenére sem, hogy a feleség, Tóth Anna, nemesi előnevéből ítélve -babolcsai- nemesi származású leány volt. Skultéty Pál egyébként Budapesten is folytatta asztalos mesterségét, mint magánzó, amit ma úgy mondanánk, hogy vállalkozó.

 

Skultéty Lajos szülei első gyermekeként, 1862-ben született Szombathelyen.1886-ban szentelték pappá, ezt követően Csesztregen, Jánosházán, Káldon, Pákán, Zalaegerszegen és Vámoscsaládon tevékenykedett. 1897-ben kérte elbocsátását a Szombathelyi Egyházmegyétől, Budapestre költözött, és attól kezdve csak a gyógypedagógiának élt.

 

 

 

Abban az időben nem nagyon voltak még olyan intézmények, amelyek a fogyatékos gyermekekkel foglalkoztak. Lajos tanfolyamot indított dadogóknak, majd tevékenyen részt vett a híres Mosonyi Utcai Kisegítő Iskola létrehozásában, később a Práter Utcai Állami Gyógypedagógiai Intézet tanára lett, könyve is jelent meg. Érdekes módon halála helye és dátuma is bizonytalan volt életrajzában, egy anyagban 1927 szerepel, egy másikban pedig azt írják, hogy 1929-ben még életben van. Budapest Főváros Levéltára anyagaiban megtaláltam végrendeletét, azonban ez sem segített,  mert az anyag halálának dátumát nem tartalmazta. Végül egy kutatótársam segítségével sikerült kiderítenem, így ma már bizonyos, hogy 1927. december 25-én a budakeszi Erzsébet Királyné Szanatóriumban halt meg, tbc-ben. Végrendeletéből egyébkéntkitűnik az is, hogy nem csak tudós, hanem nagyon jólelkű, művész- és művészetpártoló ember is volt.

 

 

 

 

Szerencsére az apa, Pál gyászjelentésnek köszönhetően –amely felsorolja valamennyi gyászoló leszármazottja nevét- meglehetősen sokat ki lehetett deríteni Skultéty Lajos két leánytestvérének –Máriának és Annának- sorsáról is. Mindketten Szombathelyen születtek, de házasságukat már Budapesten kötötték.

 

Skultéty Mária 1864-ben született, férje Roboz József volt. Minden bizonnyal a bátyja köreiben, Budapesten ismerkedett meg későbbi férjével, akinek az apja (szintén Roboz József) Lajoshoz hasonlóan elismert gyógypedagógus, logopédus volt. Négy gyermekük született, Erzsébet, Béla, Imre és Mária. Közülük háromnak a későbbi házasságkötéseit is megtaláltam a budapesti anyakönyvekben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A budapesti Robozoknak egyébként a színházi és filmes életben kiemelkedő két híres tagjuk is volt, egy testvérpár, szintén Imre és egy Aladár nevezetű. (Sokáig kevertem is a két Imrét, mert két év eltéréssel születtek.) Imre a Vígszínház, Aladár pedig kisebb színházak igazgatója volt, de mindkettőjüknek filmipari vállalkozásaik is voltak. (Roboz Imréről jelenleg bérlet és díj is van elnevezve a mostani Vígszínházban.) Ez a filmes Roboz család zsidó eredetű és izraelita vallású volt, a mi Robozaink pedig katolikusok. Ettől még persze lehettek rokonságban, de olyan mélységig nem kutattam a család történetét, hogy erre valamit tudjak mondani…

 

 

 

 

Skultéty Anna, aki Skultéty Pál harmadik gyermekeként született 1866-ban Szombathelyen, Lukács Gusztávhoz ment férjhez. A Lukács család erdélyi örmény eredetű család, Mária Terézia adományozott nekik nemességet, lakóhelyükről erzsébetvárosi előnévvel. (Ez nem a mai Budapest egyik kerületét jelölte, hanem az Erdélyben, Szeben megyében lévő várost, amely egyébként az örmények „fővárosa” volt.) A Lukács család nemesi előnévként használta az erzsébetvárosit, mint ez a gyászjelentésből is kiderül. A Lukács család egyébként több kiváló politikust adott az országnak, még miniszterelnök is kikerült közülük. (Lukács László, 1912-13-ban.) Lukács Gusztávnak -aki Anna lánya esküvőjekor állomásfőnök volt Püspökladányban- és Skultéty Annának három gyermeke született, Gusztáv, Anna és Ilona.

 

Lukács Gusztávról csak annyit tudunk, hogy Nagyváradon a vasútnál dolgozott.