A nárai Skultéty família
A nárai Skultéti família
A nárai Skultétyak nagy szerencséjére fennmaradt a család faluban való megtelepedését igazoló dokumentum. A Vas Megyei Levéltárban (a Vasvári káptalan kötetbe kötött iratai között) őriznek egy adásvételi szerződést. Ebből az derül ki, hogy 1733-ban Paulo Skultet, azaz Skultéti Pál, feleségével, Nagy Évával együtt házat (kúriát) vásárolt a Kiss család két tagjától, Erzsébettől és Gáspártól, akik testvérek voltak. Mivel előtte semmilyen Náraival kapcsolatos anyagban nem szerepel a családnév, minden bizonnyal ez a Skultétiak Náraiban való megtelepedésének éve. (A telek akkoriban nem csak házat és udvart jelentett, hanem ahhoz meghatározott nagyságú szántó, rét és erdő is tartozott.) Skultéti Pál ősünk jogállása agilis, azaz félnemes volt. Félnemeseknek azokat nevezték, akik nemes leányt vettek feleségül, vagy nemes anyától és nem nemes apától származtak. Pál ősünk jogállása egyébként nem sokban különbözött az egytelkes nemesekétől, akik többségében a falut lakták. (Nárai kuriális, azaz nemesi falu volt, vagyis nem volt földesura, ügyeit önállóan intézte.)
Az 1733. évi adásvételi szerződés részlete, kiemelve Paulo Skultet neve
Skultéti Pál (1690/1700 körül-1740 körül)
Pál volt tehát az első Skultéti, aki letelepedett Náraiban. Mivel Nagy nevezetű család sem szerepel sem az 1726. évi nárai nemesi, sem az 1728. évi nem nemesi összeírásban, így arra kell gondolnunk, hogy a házaspár máshonnan jőve telepedett le Náraiban. De vajon honnan érkeztek? Sajnos, erre az adásvételi szerződés nem utal. A török háborúk utáni népmozgások teljesen felforgatták az ország demográfiai képét, a 18. század első harmada éppen az az időszak, amikor a háborús veszteségek pótlására rengeteg betelepülővel számolhatunk a török háborúk által érintett és az egykori hódoltsági területekre. Főleg németeket (svábokat) telepítettek be a földesurak birtokaikra, de jelentős számú tót és felvidéki magyar is érkezett az Észak-magyarországi megyékből a délebbi részekre. Talán őseink is ez utóbbiak közé tartoztak. Arra, hogy a felvidéki kapcsolatok még élhettek, utalhat az is, hogy az 1791-ben házasságot kötött Skultéti József (Páltól számítva a 3. generáció) Turóc megyéből vett feleséget, bizonyos Mertinger Teréziát.
A török háborúk után, 1715. és 1720. évben is készült egy országos adóösszeírás, ekkor a nem nemes adózókat írták országosan össze, ezekben még csak és kizárólag felvidéki megyékben fordul elő a Skultéti név említése. (A legtöbb Trencsén és Nyitra megyében.) Az 1720-as összeírásban két Paulus Skultety is szerepel, az egyik Nyitrafőn, a másik Turócremetén, de egyéb azonosító híján nagy merészség lenne bármelyiket is Pál ősünkkel azonosítani.
Visszatérve a Náraiba költözött Pálhoz, a neve egyébként nem csak az említett adásvételi okiratban, de egy ízben nárai anyakönyvben is előfordul: a házassági anyakönyvben olvashatjuk az 1745-ös évnél bejegyezve (latinul), hogy Szűcs Pál özvegye, Nagy Éva újraházasodott. (A Szűcs és a Skultéti név egyezéséről később.) Nagy Éva második férje Suborits János volt, akitől legalább két gyermeke született. Arra, hogy Szűcs, vagy más néven Skultéti Pálnak és Nagy Évának csak egyetlen gyermekét, Józsefet ismerjük, talán magyarázat lehet az apa korai halála.
A Skultéti - Szűcs kettős családnévről
A nárai római katolikus anyakönyvekben –őseink katolikusok voltak- a korai időszakban váltakozva, vagy egyszerre fordul elő a Skultéti és a Szűcs családnév. Ez a harmadik generációnál tűnik el, 1807-ben történik ilyen formában utoljára bejegyzés anyakönyvben, onnantól a Skultéty (Skultéti) név állandósult. Pál fia József és fiúgyermekei bejegyzéseinél minden esetben Skultéti aliter (másnéven) Szűcs, vagy Skultéti seu (vagy) Szűcs formában van beírva a családnév, néha fordított sorrendben. A Szűcs talán valamiféle ragadványnév lehetett a Skultéti mellett, talán a korábbi környezetben egy településen a terjedelmes Skultéti család egyik tagját, majd leszármazottait különböztették meg ezzel a valamelyik ős foglalkozására utaló előnévvel – erre később Náraiban nem volt szükség, így kophatott el. (Érdekesség egyébként családunk szempontjából, hogy az egyes ágakat –mint a falu más gyakori nevű családtagjait is- ragadványnévvel különböztették meg még a 20. században is.)
Skultéti „Első” József (1735-1807)
Pál fia József 1735-ben született, ez azonban csak közvetett anyakönyvi adat, mert sajnálatos módon a nárai római katolikus egyházi anyakönyvek épp a József születése körüli esztendőkben hiányoznak. Náraiban 1712-től vezettek születési anyakönyvet, de 1723 és 1737 között egyetlen bejegyzést sem találunk a könyvben – valószínűleg vagy nem volt pap a településen ezekben az években, vagy ha volt is, hanyag módon nem vezetett anyakönyvet. Ha nem így lett volna, akkor az 1735-ös évnél, József születésénél olvashatnánk a szülők nevét is. József születési dátumát egyébként a halálozási anyakönyv datálja, 1807-ban hunyt el „conjugatus 72 annor”, vagyis 72 éves házasemberként. (Akkor már hosszú ideje második feleségével, Horváth Annával élt, aki két évvel őt követően hunyt el.) Páltól való származását bizonyossá teszi ugyanazon kettős családnév használata. Az 1733-as adásvételi szerződésben Skultéti néven említett Pál a már említett anyakönyvi bejegyzésben Szűcs Pál néven fordul elő, de hogy egy és ugyanazon személyről van szó, azt a feleség (Nagy Éva) neve bizonyossá teszi.
Skultéty vagy Skultéti?
Kis kitérőt téve a Skultéti név „y” vagy „i” végződésére, azt mondhatjuk, hogy ennek leszármazási szempontból semmi jelentősége nincs. Az anyakönyvekben egyszerűen követhetetlenül keveredik a kétféle végződés. Napjainkban ugyanazon családi ághoz tartozó családtagok (testvérek) esetében is váltakozik az i-s és az ipszilonos névhasználat.
„Első” József utódai
Az anyakönyvi adatokból teljesen bizonyos, hogy minden későbbi nárai Skultéti/Skultéty leszármazott őse Pál fia József. A családfa szépen felépíthető, azon minden Skultéti elhelyezhető. A család egy évszázad alatt Nárai egyik legnépesebb famíliájává vált, a nagyjából az 1800-as évek második felében élt, Páltól számított 5. generáció házastársakkal együtt
A család már nagyon korán, az 1700-as évek közepén két ágra bomlott. „Első” Józsefnek ugyanis két fia (és két lánya) született: József 1763-ban és István tíz évvel később. „Második” József első feleségétől született két fiúgyermeke meghalt, de második feleségétől (Móger Katalintól) született, szintén József nevű fia és annak felesége, Doma Rozália terjedelmes családfa őse lett. Ez az ág létszámban az 1800-as évek második felében körülbelül ugyanakkora volt, mint a másik, az én ágam. Később ez az ág elnőiesedett és fiúágon kihalt. Az utolsó Skultéti fiú (szintén József nevű) ebből az ágból 1901-ben, az utolsó leány (Rozália) pedig 1946-ban halt meg Náraiban. Pontosabban úgy igaz a dolog, hogy ez az ág Náraiban halt ki, mert vannak ezen az ágon olyan fiú leszármazottak is, akiknek további sorsáról nem tudunk. Így elképzelhető, hogy vannak ennek az ágnak is Skultéty nevet viselő leszármazottai valahol az országban vagy a nagyvilágban.*
Az én őseim a másik ágból, Istvántól és feleségétől, Hegedüs Katalintól származnak. A két ágra bomlott rokonság a későbbiekben – a 20. század elején már bizonyosan- nem tartotta a rokoni kapcsolatokat egymással.
Az eddig írtakat és a további fiúági leszármazást a „Családfák” menüpontban követhetjük. (Dédszüleinkig, azaz a 5. generációig csak lineáris fiúági leszármazást közlök, az oldalágakra nem térek ki.
Ezen sorok zárásának pillanatában a teljes Skultéti családfán –leányági leszármazottakkal együtt- 588 név** szerepel.
Németh József, 2011. november 10.
Kiegészítő megjegyzések
*2010 szeptember elején vettem kézhez egy budapesti leányági leszármazott, Karnik Antalné Binges Éva 96 nevet tartalmazó családfáját. Ő ezen elnőiesedett és Náraiban kihalt családi águnk leszármazottja. Családfájából kiderül, hogy az ő ágán, a 6. generációhoz tartozó Skultéty Jánosnak -aki fent említett József és Doma Rozália szintén József nevű fiának és Lóránth Teréziának a fia volt- és feleségének, Bayer Annának 4 gyermeke született, közöttük egy fiú, József nevezetű is. Ők már valamennyien Budapesten születtek, ugyanis János a fővárosba költözött Náraiból és ott alapított családot. János fia Józsefnek is született egy fia és egy lánya, a fiú a Mihály nevet kapta. Ezen Mihálynak már nem szerepelnek leszármazottai a családfán, legalábbis Éva nem tudott felderíteni leszármazottakat. Binges Évának, a családfa összeállítójának nagypapája volt a Pestre költözött János, édesanyját Skultéty Vilmának hívták és 1990 körül halt meg.
Időközben (2010. decemberében) találtam még egy, Náraiból Pestre származott Skultéty családot. Az 1865-ben, Skultéty József és Seper Terézia gyermekeként született Pál is Budapestre (Ujpestre) vándorolt, ahol 1905-ben kötött házasságot Tagscherer Katalinnal. Ennek a Pálnak nagyon lírai foglalkozása volt, ugyanis lámpagyújtó volt. Nem tudom hány gyermekük született, de egy Pál nevű fiuk bizonyosan, mert ő szintén a VI. kerületben kötött házasságot 1926-ban, Tehel Arankával. Nem lehetetlen tehát, hogy e frigyből is születtek Skultétyak. (Interneten jelenleg az 1895-1945 között Budapesten kötött házasságkötések adatainak egy része férhető hozzá.)
A budapesti Skultéty családokról részletesebben a Családfák – Pestre szakadt ágaink menüpontban írok.
** Jelenleg 650 név szerepel a családfán. (2013.05.08.)
A Skultétiak nemesi telkéről
Egy másik fennmaradt adásvételi szerződés szerint néhány évtizedre visszanyomozható a Skultéti Pál által vásárolt telek sorsa. Korábban ennek a teleknek a fele Homor Pál és felesége, Németh Judit tulajdonában volt. Tőle vásárolta meg (agilis) Kiss Gáspár és felesége, Sárffy Anna. A családnak azonban nem mehetett túl jól anyagilag, mert 1722-ben a telket (vagyis a fél sessiot) eladták Horváth Ferencnek és feleségének, Szabó Máriának. A vevő azonban a 40 Ft-os vételárból csak 14 Ft-ot tudott kifizetni, így kikötötték, hogy amennyiben a vevő megszabott határidőre nem fizet, a szerződés semmis, és a vevő elveszíti 10 Ft-ját. Valószínűleg ez lett a szerződés sorsa, mert 11 év múlva Kiss Gáspár újra eladta a fél nemesi telkét, most már ősünknek, Skultéti Pálnak és feleségének, Nagy Évának, szintén 40 Ft-ért. Hogy ugyanazon telekről van szó, az bizonyítja, hogy ezen alkalommal Kiss Gáspár testvére, Kiss Erzsébet is eladta tulajdonrészét, 50 Ft-ért. Vagyis a két fél telek adott ki egy teljes nemesi telket, amelyhez Skultéti Pál 90 Ft-ért jutott hozzá. Ez a telek a nemes Sárffy család tulajdonrésze lehetett eredetileg, az 1722-es adásvételi szerződésben szomszédként "föl szélrül" Hegyi István, "oly szélrül" Sárffy Ferenc szomszédságában feküdt. Az 1733-as adásvételi szerződés szintén leírja a két szomszédot, akik ekkor Hodászi Magdolna és Baso István voltak, valamint azt is írja, hogy a telek a Bolygónak mondott patak mellett feküdt.
2016.01.03.